Ha az „origami” kifejezést meghallja az ember, óhatatlanul papírrepülőt vagy csákót hajtogató óvodásokra gondol, s értetlenül áll afölött a kérdés fölött, hogy mitől nagy kaland az origami, egyáltalán mi művészet van abban amit minden óvodás vagy kisiskolás tud, de talán még ők is bugyutának, gyerekesnek tartanak. Hát, aki így gondolkodik, annak valóban van mit tanulni az origamiról, s ha egy kicsit beleássa magát ennek a művészetnek a történetébe, mélységeibe (mert vannak bizony mélységei), akkor sokkal nagyobb alázattal és tisztelettel kezd közelíteni a témához.
Az origami – kis túlzással mondhatjuk – egyidős a papírral. Persze ez nem így van, hiszen az első papírlapok állaguk miatt nem voltak alkalmasak a hajtogatásra, ezt épp a papír Japánba kerülése tette lehetővé, hiszen Japánban a technológia olyan mértékben finomodott és alakult, hogy a kész papír lapok akár hajtogatásra is alkalmasakká váltak. Művészetté válását épp a japán vallási közeg mozdította elő, hiszen vallási szertartásokhoz is használt díszítőelemek, ajándékok készültek papírból, melynek révén kialakult az origami első, talán legkorábbi iskolája az úgynevezett „szertartásos origami”, mint kifinomult módszer a vallási díszítőelemek, kellékek megfelel, igényeső elkészítéséhez. A XI.-XIV század között már magas kultúrája létezett a különböző csomagolási módoknak, szabályozott előírásokkal, a különböző alakok hajtogatásának díszítőmotívumként illetve ajándéktárgyként. Ezeket magas rangú vendégek kapták így gyakorlatilag magas presztizsű személlyé vált az aki ezeket olyan minőségben előállítani képes volt.
Részlet egy XVIII.századi origami tankönyvből
A középkorban, főként a XVI-XVII. században más művészetekben is megjelenik az origami, versekben, festményeken, gyakorlatilag ebben a korban már mint létező önálló művészeti ágról beszélünk, aminek kiemelt mesterei voltak akik iskolákat hoztak létre. Gondoljunk csak bele Európa vagy akár hazánk történelmébe, hol tartott az oktatás, a tankönyvírás a középkorban vagy milyen gyerekcipőben járt az újkorban, nos eddigre már Japánban illusztrált origami tankönyvekről beszélhetünk. Eddigre természetesen maga a művészet szinte elképesztő szintre emelkedett, olyan kifinomult vagy éppen oly mértékben bonyolult formák megjelenítésével, amire ma is felkapnánk a fejünket.
Javasolt alakzat (sárkány) az origamit lekicsinylők számára
Ugyanakkor az origami mint művészeti tevékenység nem azt a célt kergeti, hogy minél bonyolultabb alakzatok legyenek megvalósíthatóak ezáltal, hanem épp az ember, az alkotó személyiségére tett hatás az, ami magának az alkotásnak a legnagyobb haszna. A produktum maga mindemellett természetesen mutatja az alkotó jártasságát a művészetben, de maga az alkotási folyamat hozadéka, haszna nem elsősorban a produktum, hanem a folyamat alatt megvalósuló élmény, fejlesztő hatás. Egy gyakran több órás alakzat elkészítéséhez belső stabil lelkiállapotra van szükség. Az origami mester is meditációval kezdi az alkotást. megtisztítja a környezetét, a testét, s meditáció által a lelkét, szellemét is. A mozdulatok évszázados ceremónia, évszázadok kötött mozdulatai, melyekhez való alkalmazkodás, melyek pontos betartása, megvalósítása nem csak a figyelmet, a koncentrációt fejleszti, de az alázatot is. Számos iskolában tanítják a hajtogatás közbeni légzést például a puszta hajtogatási folyamat közben.
Számos hasznos tulajdonsága között emeljük ki a következőket: fejleszti a koncentrációt, a pontosságot, a finom-mozdulatok képességét, a precizitás iránti igényt, annak a tudatosságát, hogy ha az elején akár egy mozdulatot is pontatlanul végzek, az egész alkotást befolyásolja majd negatívan. Fejleszti ugyanakkor, mint korábban írtam, az alázatot, a türelmet és az alkalmazkodási képességet, az arányérzéket, a térérzékelést, így aztán senkinek ne jusson eszébe, hogy haszontalan kis gyerekjáték lenne, ami túl gyerekes és komolytalan egy harcművész számára . éppen ellenkezőleg: olyan készségeket fejleszt, melyek nélkül igazi harcművész nem is létezik csak ócska imitátor.
Természetesen az origami ,művészete is egy olyan művészet, melynek tanítványait és mestereit a kyu- illetve dan-fokozatok jelölésével osztályozták, évszázadokkal a danok harcművészettel való összekapcsolódása előtt már, ami nem is meglepő azok számára akik figyelmesen olvassák honlapunkat. Számunkra épp azért, mert fontossága és fejlesztő hatásai olyan szinten beépültek a harcművészetek gyakorlóinak mindennapjaiba évszázadokon át, szintén a képzési rendszerünk egy opcionálisan választható eleme ez a művészeti ág is, természetesen gyakorolva és alkalmazva messze túlmutatóan a papírrepülő vagy a hat mozdulattal hajtogatott béka színvonalán. Gyakorlása, alkalmazása, pozitív személyiségfejlesztő hatásai miatt viszont joggal várhatjuk, hogy aki e művészeti ágban magas színvonalra jut, annak nem csak a harcművészi, de mindennapi természetes mozdulatain is meglátszik az igényesség és a művészi ihletettség.
S, ha arra gondolsz, hajtogatsz te is egy darut… Előbb keress rá a Google-on arra, hogy „Sadako és az 1000 daru története” és utána vedd a kezedbe a papírt… Aműgy így kell darut készíteni.
